A kaució jelentése albérletben – a lakásbérleti szerződések legfontosabb pénzügyi biztosítéka – ezt az összeget a bérlő fizeti be a bérbeadónak, hogy fedezze az esetleges károkat vagy szerződésszegésből eredő költségeket.
De pontosan mikor jár vissza, hogyan adózik, és mire lehet jogszerűen felhasználni a kauciót? Ezt vesszük végig ebben a részletes útmutatóban.
Mi az a kaució?
A kaució az albérleti szerződésekben használt pénzbiztosíték, jogi nevén óvadék, amelyet a bérlő a beköltözéskor fizet ki a bérbeadónak.
Célja, hogy a bérbeadó védve legyen minden anyagi veszteségtől, ami a szerződés nem teljesítése vagy károkozás miatt merülhet fel.
Az albérletbe költözéskor a bérlőtől elkérhető kaució, tehát hivatalosan óvadék, legfeljebb három havi bérleti díjnak megfelelő összeg lehet – ezt a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:343. §) szabályozza.
A kaució összege jellemzően a gyakorlatban 2 havi bérleti díj, de értékes ingatlanok esetén lehet magasabb is. A kifizetést a szerződés rögzíti, készpénzben vagy átutalással történik, néha részletekben is fizethető.
Kell-e adózni a kaució után?
A kaució a jogszabály szerint NEM része az ingatlan bérbeadás bevételének – tehát abban az esetben, ha szerződésszerűen teljesül minden kötelezettség, és a kauciót visszafizetik a kiköltözéskor, utána nem kell adózni.
Ha a bérbeadó a kaucióból fedezi a bérlő által okozott kárt, a tartozást vagy elmaradt bérleti díjat, akkor csak az így felhasznált összeg válik adókötelessé, mint bérleti díj vagy egyéb bevétel.
Kaució felhasználása albérletben – adózási és jogi szabályok
Amennyiben a kaució összegét a bérbeadó nem adja vissza azért, mert például a bérlő határozott idejű bérleti szerződés lejárta előtt felmondja a szerződést, és a bérbeadó a kaució fejében eltekint a fennmaradó időszak bérleti díjának megfizetésétől, ez a „felhasznált” összeg a bérbeadó számára adóköteles bevételnek számít.
Ugyanez igaz, ha a kaució valamely káresemény miatt véglegesen a bérbeadónál marad. Ilyen esetben az összeg adóköteles jövedelemnek számít, amely után a bérbeadónak SZJA-t kell fizetnie negyedévente, ahogyan minden lakáskiadási bevétel után.
Amennyiben az óvadék részét vagy egészét a bérbeadó a kiadott ingatlan helyreállítására, felújításra használja fel (pl. festés, javítás), akkor a bevétellel szemben ezen munkák igazolt költségei kiadásként elszámolhatók, tehát csökkentik az adóköteles jövedelmet.
Ezeket a szabályokat mindig célszerű egyértelműen rögzíteni a bérleti szerződésben, és a visszatartott kaució elköltésével kapcsolatos dokumentumokat is megőrizni.
Mire használható fel a kaució?
A kaució jogilag csak az alábbi szerződésszegésből vagy kárból eredő tételek fedezésére használható fel:
- Elmaradt bérleti díj fizetés
- Ingatlanban vagy berendezésben okozott károk
- Rendeltetésszerűtől eltérő használat miatti értékcsökkenés
- Elmaradt rezsiszámlák, közüzemi díjak
- Szerződésszegésből fakadó költségek
A kaució a szerződés megszűnésekor, a lakás megfelelő állapotban történő visszaadása után jár vissza a bérlőnek. Ha jogszerűen felhasználta a bérbeadó, csak a fennmaradó része jár vissza.
Kaució „lelakása” – mire figyeljünk?
A magyar gyakorlatban sokan szeretnék az utolsó hónap(ok)ban a kaucióból „lakni”, vagyis bérleti díj helyett a kaucióból levonni ezt. Ez jogilag nem ajánlott, mert a kiköltözéskor keletkező károkat vagy elmaradásokat ekkor már nehéz rendezni.
A legbiztonságosabb a kaució teljes visszafizetése normál kiköltözésnél.
A kaució átadása során mindig pontosan rögzítsétek a szerződésben a kaució összegét, az átadás módját (átutalás vagy készpénz), valamint a visszafizetés pontos feltételeit.
Kiköltözéskor a bérbeadó átvételi elismervényt ad a kaucióról, és jegyzőkönyvben rögzíti a lakás állapotát. Érdemes tanúk jelenlétében átadni vagy visszavenni a kauciót, így az egész folyamat jogilag is hitelesen dokumentált lesz.
Ha profi, jogilag biztos bérleti szerződés mintát szeretnél, vagy gyorsan, kész dokumentumot keresel, ajánlom a berletiszerzodesem.hu/#csomagajanlatok oldalt — ott a legnépszerűbb bérleti szerződés mintákat találod!
Gyakran ismételt kérdések (FAQ)
Mikor jár vissza a kaució?
A lakás eredeti állapotban történő visszaadása, fizetési elmaradás nélküli kiköltözés mellett teljes összegben visszajár.
Mire nem használható fel a kaució?
Nem szolgálhat extrabevételként, csak a jogilag indokolt szerződésszegés, károkozás fedezetére.
Mi történik, ha a bérbeadó nem adja vissza a kauciót?
Jogorvoslatot, hatósági eljárást vagy akár pert is lehet indítani a visszaszerzésért.
Elszámolás menete?
Részletes átadási jegyzőkönyv, minden kár és tartozás korrekt dokumentációja szükséges.
A blogcikkben olvasható információk általános tájékoztatást nyújtanak, és nem tekinthetők konkrét jogi vagy adózási tanácsadásnak, állásfoglalásnak. Ha bizonytalan vagy kérdéseid vannak, mindig fordulj ügyvédhez vagy könyvelőhöz pontos jogi tanácsért és eljárásrendért.
